KDNP Keszthely megkérdezte Boros Imrét
Kedves Imre! (Boros Imre)
A napról napra változó hírek, az utóbbi hetek történése mindenkit izgat. Elsősorban az a kérdés milyen következményekkel jár reánk álampolgárokra. Ezért kérlek röviden a fenti aktuálitás tükrében a www.kdnpzala.extra.hu olvasóival oszd meg gondolataidat.
Barátsággak üdvözöllek: Tamás
Kedves Tamás,
Megkaptam az E-mailedet. Megkísérlem a helyzetet olyan közérthetően leírni, ahogy csak lehet.
"Én nem szeretnék vissza-lizingelt hazában élni, mert lehet, hogy a lizinget majd nem tudom fizetni"
1.)A magyar állam, csődben van. Ennek minden ismertetőjele adott:
- Évek óta az állam minden fizetnivalóját szinte késve teljesíti, visszatart ÁFA-át, pályázati pénzeket stb, miközben az adókat is időben bevasalja.
- Hitelt nem kap. Az 5,7%-os infláció mellett a legutóbbi aukciókon még 11-12%-on sem mentek el a kötvények. A magyar hitelek biztosítási költsége az egekben van. Normális időben ez 50 pont, most 500. Ha ezt egy kocsi, ami 10 milliós „CASCO” biztosításával hasonlítjuk azt jelentené, hogy a megszokott 80 ezer forint helyett évente 500 ezret kell fizetni. Másként szólva a hitelező inkább lemond a hasznáról, csak valaki biztosítsa a tökét, mert fél, hogy tőlünk már nem kapja vissza.
- Legutoljára államcsőd 1931-ben volt, akkor fel kellett függeszteni a pengő átválthatóságát és kötött lett a devizagazdálkodás (engedély és beszolgáltatási kötelezettség) ami 1995-ig maradat fenn.
2) Az államcsőd nálunk nem a bankok miatt jött létre, mert nálunk a bankokkal most nincs baj. Az ő bajuk is az államcsőd miatt keletkezett, mert pocsékul vezetett országban vannak. Nyugaton az államok tudnak segíteni a bankokon, mert hitelképesek, de nálunk az állam erre képtelen lenne, mert a baj az állammal van.
3) A csődöt a rendszerváltás után szisztemetikusan készítették elő azok a pénzügyérek akik még ma is osztják az észt(nevek nélkül).
a) A forintot 1985 óta folyamatosan infláltatják. Ez alól kivétel, csak az 1997-2003 közti időszak volt. Az infláció magával nyomja a kamatokat, ez súlyosan terheli az államkasszát. A hazánkban dolgozó multik (nagyobbrészt monopol poziciókban) könnyen kivédik az inflációt, így az csak a hazaiakat (lakosság,magyar tulajdonú, kis és közepes vállalatok) sulytja. A rendszerváltás utáni mintegy 45%-os növekedésből nem jutott reálbér növekedés, noha a termelékenység szinte megduplázódott (5,2 millió ember helyett ma 3,9 millió állit elő az 1989-esnél 45%-kkal több értéket). A növekedés haszna a multiké illetve az állam hitelezőié lett.
b) A Bokros csomag felgyorsította az ország kifosztását ami már az MDF kormány alatt elkezdődött. Ő ismét felhúzta az inflációt és a kamatokon, valamint az ár alatti privatizációval vetkőztette le az országot. Ez volt az első nagy lépés a csődhöz (Az állam vagyona fogyott adóssága, ami negatív vagyon pedig nőtt)
c) Az Orbán kormány négy éve alatt megfordította a trendet, de utólag csak üde közjáték lett, mert 2002-ben hagytuk elcsalni a választást (csökkenő infláció,eladósodás,erősödő forint, csökkenő üzemanyag árak stb.)
d) A halálos döfést hazánk 2003-ban kapta, amikor Medgyessy és László ócsították a forintot, amiből egy jókora valutaválság kelekezett. Az MNB sem állt a helyzet magaslatán, mert nem csak a kamatokat emelte meg drasztikusan (6,5%-ról 12,5%-ra) hanem belement a forint leértékelésébe is (árfolyamsáv elcsúsztatása). A halálos sebre morfiumként hatott a nemzetközi pénzbőség, de senki sem beszélt arról, hogy milyen drágán. Mi 2001-2006 között 3,1%-kal drágábban finanszíroztuk az államkasszát, mint a szlovákok. Ez csak most derült ki a népnek, amikor már nem adnak pénzt.
e) A fő baj ugyanaz, mint 1931-ben, hogy külföldi pénzből élünk, mert a kormány elszívta a megtakarítható belföldi jövedelmeket, kellett a növekvő államadósság kamataira (évek óta 1000 milliárd forint felett). Ráadásul aki befektet azt meg adóztatja, így a nagy pénzek gazdái már régen külföldön fektetnek be. Ráadásul, már a lakossági és vállalti hitelek is külföldről jönnek. A pénzt pedig a válság miatt, most kérik vissza nem hosszabbítnak.
4) kérdés, hogy mi várható? Semmi jó!
a) Megállapodás az IMF-el, aminek ára lesz. Privatizálni mindent és a bagóért eladott javak árát kamatként kifizetni. Újra téma lesz a kórházak, a felsőoktatás a közművek (víz,csatorna) privatizációja. Koncesszióba adnak minden lehető természeti kincset (gázlelőhelyek, termálvizek). Megindul a termőföldekért is a hajsza, hiszen a mezőgazdaság jövedelmezősége lemaradt még a szomszédoktól is, így alacsony a föld ára és a moratórium 2011-benm lejár. Már el is fogadták a farmtámogatási rendszert, ami kisemmizi a földtulajdonosokat (a támogatás leválik a földtulajdonról).
b) A megemelt kamatok miatt recesszió ,de inkább 1-2%-os visszaesés újabb 100-150 ezer munkanélkülivel. A költségvetésnek jövőre nagyságrenddel nő a kamatkiadása, miközben a recesszió miatt korlátozottak lesznek a bevételei (cca 1500 milliárd forint). Megszorítás lesz, amit Dávid Ibolya már előénekel és megadta Gyurcsánynak a lehetőséget, hogy itt-ott visszalépjen és eljátsza a szociálisan érzékenyt.
c) Van kísértés az infláció újabb felpörgetésére is, de talán ezt most megússzuk, bár a romló forint ebbe az irányba mutat.
5) Azzal, hogy ebben a helyzetben mit lehet okosan tenni senki nem törődik, mert mindenki csak politizál, pedig a gazdaság az inkább szakma mint politika. Én nem szeretnék vissza-lizingelt hazában élni, mert lehet, hogy a lizinget majd nem tudom fizetni.
Baráti üdvözlettel
Boros Imre (a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter 1998-2002)
címlap