Ostobák „nemzeti hitvallása” kontra Bibó István (és példának kis 56)

PDF változatOldal küldése ismerősnekNyomtatóbarát változat
Az olvasás károsítja a tudatlanságot

Október 6 kapcsán – gondolom az ökör KLIK utasítására – minap minden iskolás gyermek kapott egy un „nemzeti hitvallás” elnevezésű pár oldalas kis füzetecskét. Ebben nem mást lehet olvasgatni, mint a jelenlegi alaptörvény bevezetőcskéjét.

Most azt pontosan nem értem, hogy a mi 1849-es vértanuinkat miért is sározzák ezzel a füzetecskével, de ezen talán kegyesen ugorjunk is most át. (vagyis dehogy nem értem, hisz pont egy tolvaj banda van hatalmon. Olyan gyáva tolvajok, akiknek még hőseik sincsenek - hát a pénzünk mellé hiányukban lopják még a mártírjainkat is - de ezt tényleg most hanyagoljuk. Elnézzük..)

A lényeg az, hogy első indulatomban ennek a kis füzetecskének az elejére ráírtam – a „nemzeti hitvallás” fölé – hogy „ostobák”. Így kb olyanbá lehet olvasni, hogy „ostobák nemzeti hitvallása”, valamint alája -hogy a feliratnak talán kis értelmet is adjak - azt, hogy én „nem gonosz gyereket akarok!”
Majd mivel éppen az iskolában papírgyűjtés is van, mondtam a gyereknek, hogy vigye el ezt oda. Mivelhogy pontosan oda való.

"nemzeti hitvallás" = új "úttörők 12 pontja?" /gyerek magold be, mert ez az új szentírás? :-)) /

Nos erre akadt olyan pedagógus (a sok közt 1 ilyen is!) aki szerint én „népellenes vagyok”

Hát igazából nem tudtam mi hiányzik.. és tudjátok most olyan de olyan sokat írhatnák.. azaz igazolgathatnám, hogy abban a kis nemzeti hitvallásban minden - de szinte tényleg minden! - sor mekkora nagy butaság (azaz ostobaság)

Inkább csak egy, egyetlen érv: „A nemzeti érdek baloldalon van” – írta Bibó István (!!!!)

És ha már Bibó - és a következő ökörség napja amúgyis október 23 lesz - akkor nézzük mely írásért került Bibó (és nem mellesleg Göncz Árpád) is életfogytiglan börtönbe?
Ami nem mellesleg elüti „ostobák nemzeti hitvallásának” 1945 és 1990 közti időszakra vonatkozó sorait is. Azaz az eredeti témát is - a létező sok száz lehetőség közül - de tetszőleges ponton igazolja.

Tehát 1956-ról Bibótól (1957 tavaszáról) ezt olvashatjuk (elütve ostobák hitvallását)

"remény kelt fel a kommunisták között" (magyarán a forradalmat kommunisták! csinálták - és nem pl horthysták)

"Mindazok az erők, melyeknek fegyver volt a kezében, az ifjúság, a munkásság és a forradalom oldalára állt katonaság többségükben nemcsak szocialisták, hanem marxista-leninista nevelésű szocialisták voltak, ha mégannyira válságban volt is egész világképük"

"a század egyik legizgalmasabb szocialista kísérletének az indulása volt az, amit a szovjet tankok szétlőttek"

"Volt már a történelemben nem egy rezsim, mely írókkal, munkásokkal és iskolás gyermekekkel hadakozott, de célját egy sem érte el"

éshogy értsük is kicsit meg Bibó gondolkodását (azaz ne csak a kijelentéseit magolgassuk).. ím:

"a kapitalizmusra és kommunizmusra felszabdalt világ valójában rémképek ellen és álproblémákkal küzd. E rémképek középpontja ortodox kapitalistáknak és ortodox kommunistáknak az a közös előítélete, hogy a szocializmus, azaz a kizsákmányolásmentes társadalom eredményesen nem valósítható meg másképpen, mint a szabadság nyugati technikáinak a hosszú időre való elvetésével. Ezzel szemben harmadikutas – valójában egyetlen lehetséges utas – mindenki, aki azt vallja, hogy a kizsákmányolás felszámolására irányuló szocialista célkitűzés maga sem más, mint a többi emberi szabadság felé haladó egyetemes fejlődés egyik állomása, s a kizsákmányolás elleni harc nem jelentheti, sőt nem is tűrheti a politikai és közéleti szabadság már kidolgozott formáinak az elvetését. S a szabadságnak a hatalmak elválasztásán, többpártrendszeres szabad választásokon, szabadságjogokon, főleg sajtó- és véleményszabadságon, valamint bírói függetlenségen és a jogállam rendszerén nyugvó egész építménye – mely a nyugati világot minden hibája ellenére is olyan emberségessé és elviselhetővé teszi – nem valami „polgári” felépítmény, hanem egyszerűen egy objektív technika, a szabadságnak mindmáig felülmúlhatatlanul legfejlettebb technikája, melynek fölényét előbb-utóbb éppen úgy el lehet ismerni, mint egy nyugati töltőtolltípus vagy a Morgan-féle átöröklési elmélet fölényét, anélkül hogy ez a szocializmus ügyét veszélyeztetné. Ha valahol és valamikor, akkor a magyar forradalomban ez a harmadik út akart konstruktív módon megszületni. A forradalom aktív erőinek nem volt szándékukban a szocializmus valóságos vívmányainak bármiféle felszámolása, és minden erejük megvolt ilyen kísérletek megakadályozására"

Forrás (azaz ha nem hiszed a fenti idézetek tényleg Bibó, akkor itt az egészet is olvashatod, de vigyázz FERTŐZ!)
http://mek.niif.hu/02000/02043/html/538.html

Tudom, hogy marha kellemetlen az, amit írtam - pontosabban felidéztem! - ezért akad 2 javaslatom

1 - a hévízi iskolát roppant gyorsan Bibóról kereszteljétek át mondjuk WaSS Albira (hisz Bibó mára roppant cikis személyiség lett -miközben a beteg lelkű Albi pont passzos a mai hitvallásos dumához)

2 - keressetek magatoknak egy új címert. Az iskoláitok falára is, de a "nemzeti hitvallásos" füzetecskéitek elejére is.
Ugyanis a címer tetején ott a kereszt, Krisztus keresztje..

"A válogatás a múltból

"A válogatás a múltból általánossá vált 1989 után. Nemcsak külön ünnepelnek, hanem mást ünnepelnek. Az örökösök válogatni akarnak, és mindenki megtalálja a neki kedvező hagyományt. A divatos jelszó szerint sokféle ötvenhat van. És ezzel '56 értéke és jelentősége viszonylagossá válik.
Én azonban azt mondom: csak egyetlen 56-os forradalom van.
[...]
Amikor Dobi István 1956-ban azt mondta Bibónak, hogy "nagyon sokféle szemüvegen lehet nézni ezt a magyar ügyet", Bibó István válasza ez volt: "sokféle szemüvegen lehet nézni, de ha az ember leteszi a szemüveget, csak egyféleképpen". Helytelen visszavetíteni az értelmezések szétválását, a későbbi nézőpontokat, a saját életút tanulságait vagy igazolását."

http://www.origo.hu/itthon/20061022solyom2.html

- Hogy mi történik ma itt, azt tudjuk. [Hm?!]

"Ezerkilencszázötvenhatot az egész irodalom, az egész sajtó, a zene, festészet, a mûvészet, a tudomány, a politika elárulta. Minek árulta el? Annak, hogy élni csak kell. Senki sem mert meghalni, mint az orosz tankok alatt a munkások és a diákok és a gyermekek. Költô, író, szobrász, zenész, festô orvos, tanár, mérnök, miniszter, katona, paraszt, munkás. Soha még nép nem volt ennyire elhagyatott. Semmiféle vagyon, hír, hatalom nem ér annyit, mint amennyit mindezért most fizetni kellett. Nincs az életnek olyan mélysége és magassága. amely ez alatt az árulás alatt ne roskadna össze. Egy év múlva már úgy éltek, mintha semmi sem történt volna. Mintha e hitvány és korrupt nyomorult és züllött, tisztátalan és aljas népben egyszer, egyetlen egyszer és egyedül nem ragyogott volna fel az igazság, és nem mondta volna ki egyszerre és egyhangúlag mindenki, aki itt él, kétszázszoros túlhatalom ellenére. Aki ezt elárulta, az már nem hitvány és nem aljas és nem korrupt és nem nyomorult. Tovább élnek és énekelnek és festegetnek és szónokolnak és tanítanak.Tényleg semmi sem történt?
Évek óta azon gondolkozom, ha még valaha a történetben az igazság szóhoz jut, mit fognak mondani arról az idôrôl, ami ezerkilencszázötvenhatot követte, azokról az emberekrôl, akik zenét komponáltak, és képeket állítottak ki, és színpadon játszottak, jóízûen ettek és ittak, ahelyett, hogy fogukat csikorgatták volna. Nem írni több, mint írni. Ahelyett, hogy elvonultak volna kapálni és fát vágni, édes volt nekik az érvényesülés és a pénz. Eleinte azt hittem, hogy a mai nevek csak azért maradnak fenn, hogy azokat még ezer év múlva is leköpjék. De túl jól ismerem a magyarokat. Azonnal elkezdtek mentségeket koholni, elkezdtek sugdolózni, hogy mennyire szenvednek, miközben vastag összegeket gyûrtek a zsebükbe a libapecsenyén hízott vértanúk. Fogadok, hogy a történelembe, mint mártírokat jegyzik fel ôket, e koszos és ripôk söpredéket, dicsôítik egymást, és bevezetik egymást a történelembe, óvatosan Berzsenyi és Csokonai, Petôfi, Bartók, Csontváry, Arany és Kemény közé, ahelyett, hogy rémpéldaként mutogatnák ôket a panoptikumban: íme akiknek drágább volt a selyemnyakkendô, mint ezerkilencszázötvenhat. Mintha életnek lehetne tartani azt, amit ezek élnek, mintha költészet, zene és dráma lenne, amit ezek csinálnak, mintha lehetne ilyen feltételek között élni akárcsak hivatalban, vagy gyárban. Persze élni csak kell. Nagyon nehéz. De ha nagyon nehéz, hát nagyon nehéz. Elrejtôzni és hallgatni, napszámos munkát vállalni, és fogakat összeszorítani, és nem lázadni, vagyis igenis lázadni, és nem engedni, és átkozott és bôszült görcsben élni, és nem engedni.Hol van ma az a név, börtönökön kívül, amely nem ragad a mocsoktól? "Semmi szent nincs, amit ez a nép ne gyalázott volna meg, ne süllyesztett volna hitvány eszközzé, és ami a barbárok között is égi tiszta marad, azt ezek a huncut vadak iparként ûzik, és nem is tudnak mást, - ahol az embert megalázzák, ott már nem tud másként élni, mint saját érdekéért, saját hasznát keresi, és nincsen benne több szív, még akkor sem ha ünnepel, vagy ha szeret, vagy ha imádkozik." (Hölderlin).
Majd igazolják ôket. Lemosogatják ôket, bekerülnek a lexikonba, az irodalom és kutúrtörténetbe, mint akik magas esztétikai értékeket valósítottak meg. Milyen történelem lesz ez?
- Engem ez nem elégít ki.
- Már néhányszor elmondtam. Oroszországban is az történt, ami másutt, és mindenütt, ahol valaha forradalom volt. A baloldali demokratikus testvériség forradalma nem tudta magát tartani, és mint Athénben, és Rómában, és Londonban és Párizsban a demokratikus és felszabadító egyenlôség forradalma egyéni diktatúrává, és jobboldali priviligizáltak önkényuralmává lett. Ez történt Oroszországban Sztálinnal. Ez az amit nem szoktak tudni, sôt ez az, amirôl nem szabad tudni. Oroszországban 1924 óta fasizmus, vagyis jobboldali diktatúra van, és ez azonnal fölismerhetö, és minden ismertetôjelérôl azonnal megállapítható. A baloldaliság mindössze az a hazugság, amely ezt a hazugságot elviselhetetlenné teszi. Ez a hazugságot hozták át ide a háború után, és ötvenhatban ez ellen a hazugság ellen kelt fel ez a "korbácsra és igára született nép". De Magyarországon mindíg ugyanaz történik. Mindegy, hogy itt milyen kormányzat van. Azért a véres moslékért, ami itt ötvehatig folyt, a bolsevizmus nem vonható felelôsségre, és ami azóta történt nem a kormányzat felel. A nép az emberi igazság nevében felkelt a bolsevizmus ellen. Ha a forradalom gyôzött volna, akkor sem történt volna más, mint ami van. Igaz, hogy a bolsevizmus a forradalom következtében ôrjöngô gazságnak bizonyult, de továbbra is az történt, ami ezer éve A nagyidai cigányokban.
Vezérelv: mindenki meg akarja szolgálni azt, amit elsején kap, és olyan világnézeti elveket táplál, amelyek jövô havi fizetését is biztosítják. Nem munkából hanem hazugságból élünk. Egyetlen ilyen lény jelenlétével ezer ember életét mérgezi meg.
Ami Magyarországon történik, annak semmi köze a bolsevizmushoz, ahogy a huszas években semmi köze nem volt a keresztény nemzetiességhez, késôbb fasizmushoz. A behódoltaktól való undorom olyan erôs volt, hogyha elvben azokkal meg is egyeztem volna, a világért sem álltam volna közéjük, nehogy azokkal összetévesszenek. Nem lehet itt semmit a fehérekre, vagy a vörösökre hárítani. Az elaljasodásnak minden kedvezett, és semmi egyéb nem volt, mint elaljasodás. Ha a forradalom gyôzött volna, akkor sem lett volna más, sôt. Akkor jöttek volna a magyarok. Ez a szint azonban számomra már régóta érvénytelen. A fasizmus-bolsevizmus az emberi egzisztencia leszûkítése, mint ahogy az egész politika az. A leszûkített ember primitívvé válik, ezért kezdünk ma hasonulni a vadakkal. Egyedül az ember kitágítása a fontos. Szûkítés süllyedéssel jár, tágulás feleemelkedéssel. Nekem minden politika kevés. Még a mûvész is kevés, a költô is kevés. A világirodalomban csak kevesen bírták ki, hogy költôk legyenek. Ha költô lettem volna elzüllöttem volna, mint ahogy a többiek léha mutatványokban elzüllöttek Nekem még a szent is kevés."

Hamvas Béla
(1960 körül)

Rudolf János képe

ez egy eléggé elkeseredett írás (mégha régi is)

gondolkodtam reagáljak-e rá - hisz ennyire NEM szar a helyzet... (meg a nép sem ennyire gonosz)

Pl a menekült témában lassan a többi ország is kerítést fog építeni -> majd aztán lassan rájönnek az idióta magyarok is, hogy Orbán kerítéses politikája egy totális kudarc
Azt képzelte egyedül meg fogja Europát védeni?
Ennyire ökrök voltak, hogy ezt bevették?
Ez így a napi politika szintje lenne..

Ami meg Hamvasnak a 60-as évekkel történő összevetésből kimarad: az egy társadalmi jólét korszakának a beköszönte volt.
Ma viszont ez a rendszer egyre jobban esik anyagilag is szét.
Azaz egyszerűen NINCSEN alapja..
Jah, hogy néhányan kaptak földet meg trafikot?
Az semmi, simán elkergethetőek..

Már társadalmi bázisuk sincs.. már 14-ben sem volt. Még Ruzsicsra sem szavazott senki se..
Úgyhogy momentán csak a tehetetlenség (és persze a gyűlölködés, irigykedés) tartja ezt a rendszert még felszínen..

És már nem is olyan sokáig ;-)

------------------------------
www.RudolfJanos.hu

Tartalom átvétel Tartalom átvétel