Több vezető brit közgazdász szerint a jelenlegi brit parlamenti ciklus vége előtt, vagyis öt éven valószínűleg belül felbomlik az euróövezet.

A The Sunday Telegraph - a legnagyobb brit vasárnapi konzervatív lap - 25 pénzügyi szakértőt és elemzőt kérdezett meg a londoni Cityben; közülük tizenketten adtak hangot annak a véleményüknek, hogy az euró jelenlegi formájában nem éri meg a mostani brit parlamenti időszak végét. Nyolcan az euró fennmaradását jósolták, öt közgazdász nem nyilvánított határozott véleményt ebben a kérdésben.

A közös európai valuta életben maradását valószínűsítők közül is ketten azt mondták: várakozásuk szerint legalább egy jelenlegi euróövezeti tag törlesztésképtelenné válik. Andrew Lilico, a Policy Exchange nevű kutatóintézet főközgazdásza kijelentette: Görögország "biztosan" leáll az adósságtörlesztéssel, és "nyitott kérdés", hogy az országban nem zajlik-e majd le "valamilyen forradalom vagy puccs". Lilico szerint ez utóbbi fejlemény valószínűsége a következő öt évben "hozzávetőleg egy a négyhez".

Douglas McWilliams, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű tekintélyes londoni gazdaságelemző intézet vezetője egyenesen azt mondta: lehet, hogy az euró "már a következő hetet sem éli túl". A megkérdezett szakértők közül négyen úgy vélekedtek, hogy - jóllehet a szélesebb körű várakozás szerint Görögországot vagy valamelyik másik gyenge helyzetű tagállamot fogják távozásra kényszeríteni - a legvalószínűbb kilépő Németország.

hirdetés

David Blanchflower gazdaságtan-professzor, a Bank of England - a brit jegybank - monetáris tanácsának volt tagja azzal indokolta e vélekedését, hogy "a németek nem akarnak mások helyett fizetni". Peter Warburton, az Economic Perspective gazdasági tanácsadó cég vezetője szerint lehetséges, hogy "többszintű" EU-tagsági rendszer alakul ki, és egy olyan mechanizmus, amely egyaránt lehetővé teszi az euróövezeti be- és kilépést.

Más nagy londoni házak ugyanakkor az euróövezeti tagság - legalábbis önkéntes - feladásának várható hatalmas költségeire és jogi nehézségeire hívták fel a figyelmet korábbi elemzéseikben. A Standard & Poor's hitelminősítő nemrég Londonban kiadott átfogó értékelése kiemelte: ha valamely eurótag kilépne, és euróban fennálló közadósságát az új nemzeti valutára vezetné át, az a szerződési feltételek egyoldalú módosítását jelentené. Ha egy ilyen lépés hátrányosan érintené a hitelezőket, azt a Standard & Poor's az adós ország nem törlesztővé válásának tekintené.

A hitelminősítő szerint ha valamely eurótagállam gyenge pénzügyi helyzetben hagyja ott a valutauniót - és nem denominálja át az új nemzeti valutára adósságát -, az újonnan meghonosított hazai pénznem jelentős leértékelődésével kellene számolnia, ami a most már devizaadósságnak számító euróadósság-állomány komoly drágulását jelentené a helyi valutában.

Hasonló következtetésre jutottak a Görögország előtt álló problémákról kiadott minapi elemzésükben a Centre for Economics and Business Research szakértői. A CEBR szerint ha Görögország elhagyja az euróövezetet, óhatatlanul törlesztésképtelenné válik, tekintettel arra, hogy a távozás után az új fizetőeszköz külső értéke legalább 15 százalékkal zuhanna. A cég azonban úgy véli: a görög gazdaság komoly export-versenyképességi hátrányai miatt gyakorlatilag az is lehetetlennek tűnik, hogy Görögország valutaleértékelés nélkül kikeveredhessen az adósságcsapdából, vagyis a görög versenyképességi és adósságproblémák az euróövezeten belül szintén megoldhatatlanok.

Szörnyű, hogy mennyire nem becsülik még most sem a lakosságot! A jobboldal bekeményitett és valamilyen indokot keres, hogy ne kelljen a legtöbb választási igéretüket betartani! A nyugat egyértelműen dijazza a kb. 1,5 éves fejlődési tendeciát és programokat amivel messze elkerülhetjük a "görög mintát"!

Link>> INFO NÉMETÜL

Hiába erőlködnek ez az irány, nem az ő keresetük és végre 6,5 év után először tevékenykedett jól a balos kormány! Most már csak a mostani politikán múlik, hogy merre folyatjuk!

Matolcsy-program bukásra áll (Vélemény)
2010.06.04 09:19

Madár István
Sem az európai adósságválságtól rettegő piac, sem a piactól tartó nemzetközi intézmények nem járulnak hozzá ahhoz, hogy Matolcsy György gazdaságpolitikai vízióján haladjon végig az ország. A szakértők jó része már több hete folyamatosan figyelmeztet erre, a Fidesz viszont csak félig-meddig értette meg ezt az üzenetet, és csak fél szívvel fogadta el. Ezért a kihátrálás is olyan rosszul sikerült, hogy az tovább csökkentette a kormány mozgásterét. A nemzetközi szervezetek most ráncolhatják a homlokukat, de nincs még semmi veszve: a Fidesz most nekiállhat, hogy kidolgozza az igazi gazdaságpolitikáját. Amelyik működőképes.

hirdetés

Az elmúlt hetek hírei azt mutatják, alaposan elbizonytalanodhattak azok, akik a kormányváltással az ámokfutás és az ideiglenesség után a józan gazdaságpolitika visszatérését várták. A várakozók között vannak az eladósodott országunkat finanszírozó piaci befektetők és nemzetközi szervezetek (IMF, EU) is, ők pedig nem lehetnek elégedettek. Az ő szempontjukból vizsgálódva meglátásom szerint alapvetően négy oka lehet az elégedetlenségnek, és ezek vezettek oda, hogy tegnap Kósa Lajos és Barroso megszólalásai már látványos piaci idegességet váltottak ki.

1. A Fidesznek nincs nyilvános gazdaságpolitikai programja.
A Fidesz a választások előtt, illetve utána a kormányprogram keretében is csupán víziót vázolt fel. Semmit nem szólt arról, hogy milyen költségvetési, külgazdasági mozgásteret lát maga előtt, és így az amúgy is homályos adó- és kiadási elképzelései a levegőben lógtak, megteremtve ezzel a bizonytalanságot.

2. A Fidesz rosszul mérte fel a lehetőségeit.
A Matolcsy György nevével fémjelzett, a fiskális és monetáris expanziót (vagy legalábbis a relatív lazítást) sem nélkülöző elképzelések finanszírozhatósága alapesetben is kockázatos lett volna, hiszen a magyar gazdaságpolitika hitelessége még most sem tökéletes. Ám az eurózóna adósságválsága gyorsan egyértelművé tette, hogy ez nem egyszerűen kockázat, hanem bizonyosság: ilyen gazdaságpolitikát nemcsak felelőtlenség lenne folytatni, hanem a nemzetközi intézmények sem fogadják el. Számomra érthetetlen, a Fidesz miért ismerte fel ennyire későn, hogy a Matolcsy-program megbukott. Pedig már a kidolgozatlanság jeleit mutató devizaadósság-konverziós terv, vagy a nyugdíjpénztár-államosítási ötlet felmerülése mint két szerencsétlen projekt is világosan jelezte, a Fidesz gazdaságpolitikusai sok mindent nem gondoltak végig ebben az amúgy nem túl bonyolult történetben.

3. A kitáncolás határozatlan és félszívű.
A Fidesz a választások előtti irreális ígéreteiből gyorsan elkezdett visszavonulni, ám az utolsó lépések már így is túlzónak tűnnek. A Varga Mihály vezette csontvázbizottság mintha nem csupán az eredeti tervektől, ígéretektől való visszavonulást kívánná szolgálni, hanem még a költségvetési térnyerés lehetőségét sem adta volna fel. Legalábbis erre utal, hogy a Fidesz mindenáron meg akarja mutatni, milyen óriási hiány keletkezik a költségvetésben. Miközben a teljes Európa azt bizonygatja egy adósságválság közepén, hogy az államháztartása rendben van (vagy lesz), addig idehaza a kormánypárti politikusok egymásra licitálva magyarázzák, milyen óriási a hiány. Ráadásul ez a drámai hang nem is indokolt, így a feltáró bizottság szakmailag finoman szólva is kétséges színvonalú munkája, valamint a lagymatag deficitcsökkentési szándék egyértelműen a Fidesz költekezési vágyára utal.

4. A Fidesz kettős beszédbe kényszerült.
Részben a fentiek miatt a Fidesz nyilatkozatai folyamatosan tele vannak ellentmondással, és ez idegesíti a piacokat. Nem lehet egyik pillanatban csődöt vizionálni, a másikban meg adócsökkentésről elmélkedni. "Ha valóban nagy a baj, akkor várjuk a görög, spanyol méretű megszorításokat, ha pedig nem - és egyelőre még ezt sejtjük - akkor látni akarjuk azokat a jeleket, amik mutatják, hogy Magyarország nem pont akkor fordul meg a fájdalmas úton, amikor Európa többi országa még épp csak rákanyarodott." - nagyjából így foglalható össze az országot finanszírozó piaci és intézményi szereplők véleménye. "Azt sem merem elmondani, ha görögsalátát vacsoráztam, nehogy félreértsék, erre jön egy magyar kormányzati ember, és nekiáll bizonygatni, hogy az országa számára Görögország sorsa a legvalószínűbb." - írta nekünk egy külföldi elemző, és ez jól példázza, micsoda megrökönyödést okozott Kósa Lajos tódítása.

A fentieket összegezhetjük úgy, hogy a Fidesz a körülményeket figyelmen kívül hagyó mozgástérnövelő manőverei, illetve visszakozásának módja végső soron kedvezőtlenebb helyzetbe sodorta, mintha eleve számolt volna a realitásokkal. A forintgyengülés a lakossági vagyon csökkentésén és a devizahitelek drágulásán keresztül, a hozamok emelkedése pedig a költségvetési kamatkiadások növekedésén keresztül húz ki súlyos tízmilliárdokat az ország zsebéből. Ha ez tartós lenne, esetleg súlyosbodna, akkor ezekről a milliárdokról már a tényfeltáró bizottságnak sem lesz nehéz bebizonyítania, hogy hiányoznak.

Barroso egyértelmű jelzései és a Kósa Lajos szavaira adott erőteljes piaci reakciók után elvárható, hogy a Fidesz is újragondolja a gazdaságpolitikáját. Éppen ezért remélem, hogy Szíjjártó Péter tegnap esti szavai ("nyilvánvalóan badarság lenne azt gondolni..., hogy egyes nyilatkozatok kapcsán, mondjuk tőzsdeindexek és árfolyamok mozdulnak meg radikálisan") csak politikai kármentésnek tudhatók be, és valójában a szakértők már azon dolgoznak, hogy terveiket hozzáigazítsák ahhoz, amit a piac, az IMF és az EU hajlandó finanszírozni. Vagyis a realitáshoz.

Azt is látni kell, hogy a Fidesznek a költségvetési stabilitás megteremtéséhez a mostani állapothoz képest nagyjából 200-250 milliárd forintnyi kiigazítást kell végrehajtani, és akkor már némi adócsökkentésre is futja. Ez persze egészen máshogy hangzik, mint a radikális adócsökkentés, de egyrészt a Fidesznek korábban sem lehettek illúziói, hogy céljaihoz kiadáscsökkentésre van szükség, így remélhetőleg vannak ötletei. Másrészt pedig úgy is nézhetjük, hogy a kiigazításban 2008-2009-ben az előző kormányok elvégezték a kiigazítás 90 százalékát, a Fidesznek már "csak" a 10 százalékot kell meghoznia. Aztán ha minden jól megy, lehet aratni. De a munka fájdalmasabb részét nem lehet megspórolni.

A görög válságnál nálunk sem sokkal jobb a helyzet.

Még vége sincs az előző válságnak máris jön az ujabb válság életszinvonalcsökkenéssel, termeléscsökkenéssel stb.

Közeledik a bankok veszteségleírásainak újabb hulláma Európában
2010.06.01 10:56

Újabb veszteségleírási hullámra számíthatnak az európai bankok, amelyek összértéke elérheti a 195 milliárd eurót az elkövetkezendő 18 hónapban - közölte az Európai Központi Bank. Az EKB egyúttal azt is közölte, hogy milyen mértékben vásárolta az eurózóna tagállamainak államkötvényeit annak érdekében, hogy az állampapírpiaci feszültségeket enyhítse.

hirdetés

Második veszteségleírási hullám fenyegeti az európai bankokat, az EKB becslései szerint ugyanis az idei évben további 90 milliárd eurós, 2011-ben pedig 105 milliárd eurós veszteségleírást kell véghezvinniük az eurózóna bankjainak. 2009 végéig összesen 238 milliárd eurós leírást könyveltek el a helyi bankok hiteleiken.

Európa központi bankja egyrészt az államadósság válsággal indokolta a további leírásokat, másrészt azzal, hogy kormányzati megszorító intézkedések visszavetik a gazdasági növekedést Európában.

Az EKB eközben közölte, hogy folyamatosan vásárolta eurózóna tagállamok államkötvényeit (többségében görög, spanyol és portugál államkötvényeket) annak érdekében, hogy enyhítse a feszültségeket az államkötvénypiacokon. Május 3.-a és 28.-a között 35 milliárd eurót költött kötvényvásárlásokra, míg egy héttel korábban még 26.5 milliárd eurót közölt az Európai Központi Bank.

Kína 630 millárd Euro-s államkötvénnyel rendelkezik, így ezzel az EU legfőbb hitelezője. Most aggódik az Euro gyengülése és a válságban levő EU-s államok miatt.

- China is reviewing its euro zone bond holdings because of growing concerns about gaping deficits in countries including Greece and Portugal, the Financial Times reported on Wednesday.

China | Greece

The FT said representatives of China's State Administration of Foreign Exchange, or SAFE, which manages the reserves under the country's central bank, has been meeting with foreign bankers in Beijing in recent days to discuss the issue.

SAFE, which holds an estimated $630 billion (437.2 billion pound) of euro-zone bonds in its reserves, has expressed concern about exposure to the five so-called peripheral euro zone markets of Greece, Ireland, Italy, Portugal and Spain, the newspaper said.

The exact makeup of China's roughly $2.4 trillion in foreign exchange reserves is a state secret, but most analysts estimate it holds about two-thirds in dollar-denominated assets and the rest primarily in euros, Japanese yen, and British pounds.

Chinese Commerce Ministry officials have in recent days expressed concern about how a weakening euro would hurt exports. Premier Wen Jiabao said China stood ready to support European Union and International Monetary Fund plans to stabilize the euro area.

Fears of deeper financial market turmoil make China highly unlikely to take action now, like dumping euros, that could protect its forex reserves but risk much higher collateral damage.

SAFE is highly secretive about its management of foreign exchange reserves, going only so far in public as to say that it pursues principles of safety, liquidity and return.

China Investment Corp, the $300 billion sovereign wealth fund with a mandate to invest reserves more aggressively, told foreign bankers recently that while the euro looked worrisome, dollar and yen assets inspired little more confidence, according to a source in Beijing.

(Additional reporting by Simon Rabinovitch in Beijing; Editing by Leslie Adler)

ChinaGreece

egy spanyol bank a
CajaSur csődbe ment. Ez arra világított rá, hogy nem csak az államadóságot kell nézni egy adott országban
(Spanyolország 60%), hanem a lakosság és a vállalatok eladósodottságát is. Ez pedig a spanyoloknál egyes
becslések szerint 350%-ra rúg. A CajaSur ugyan kis bank, de a csődje rávilágított arra, hogy több spanyol
bank is csődbe mehet, amely viszont a spanyol gazdaság összeomlásával járna, s az uniót is megrengetné.
Az pedig a világot. Vagyis már nem a görögöktől, hanem most már a spanyoloktól félünk.
Politika

Lehet létesíteni külföldi adóparadicsomokban offshore cégeket, utánna ezek itthon is létrehozhatnak leányvállalatokat. A magyar állam is megalkotott olyan törvényeket, hogy ezt könnyen, gyorsan , olcsón meg lehesen valósítani. A cégbíróság nem kötözködik, 1 óra alatt bejegyzi az új céget az elektronikus bejelentést követően. Így Magyarország igazi paradicsoma lehet az offshore lovagoknak, az állam minden lehetséges segitséget megad nekik.
Most próbáltam megtudni az egyik ilyen magyarországi leányvállalatnál, hogy a többségi tulajdonos külföldi céget a magyarországi leányvállalatban ki képviseli, a többségi tulajdonos cég nevében ki írta alá itt Magyarországon a társasági szerződést. A társasági szerzédés természetesen ott van a cégbíróságon, azt azonban a cégbíróság nem tudja megmondani, hogy a többségi tulajdonos külföldi cég nevében ki írta alá a társasági szerződést, mivel az olvashatatlan aláírást nem tudják elolvasni, nyomtatott betükkel pedig nincs odaírva az aláíró neve.
A többségi tulajdonos külföldi cég egy törpe államban van bejegyezve a világ tulsó végén, a cég a törpe államban papíron tehát létezik,de ennél többet nem lehet megtudni róla.

Idézlek:
"CSAK Mo-gon van olyan ostoba penzügyi vezetes mar 20 eve, hogy mindent agyonnyomnak adoval jarulekkal illetekkel potlekkal jövedeki jarulekkal meg meg ki tudja mivel nem."

Elöször is a járulékok a nyugati jólmenö országhoz mérten jóval alacsonyabbak. Másodszor, az az adószint és elvonás ami van, kényszerböl olyan magas amilyen, mert a politika nem tudja megfogni a fekete munkát (+ dokik hálapénzét, vagy a korrupciós csúszópénzeket ami irgalmatlan nagy összeg). Harmadszor: az állam (és a kormányok) eröszakkal tartanak fenn egy olyan szociális rendszert, amit már 30 éve nem tudunk fizetni, s nem 20!
Ilyen relációban teljesen másképpen néz ki a dolog!

Mellékesen az sem kis dolog, hogy a forint müvi árfolyamon van, és az állam a bankok és a kormányok politikai érdekböl fékezik az inflációt, ami viszont export ellenes tevékenység! Pont ebböl lehetne azonban pénzünk!
Azt sem szabad kifelejteni, hogy hiába nem tetszik a tömegnek, hogy a szemébe mondják, de még mindig aránytalanul sok a támogatás (minden téren) amellett alig csökkent a túlfogysztás! Értsd: egyre többen, s egyre többet vesznek valamit hitelböl, s olyan dolgokat, amire feltétlenül szükség van!(Jobb kocsi, jobb kaja, jobb kerités, jobb nyaralás....) A baj nem a hitelekkel van, hanem azzal, hogy ilyen termelékynség mellett ezt az elfoysztott javakat, soha nem fogjuk megtermelni, igy a körbetartozasok is növekednek!

Elmondhatjuk tehát, hogy mi magunk generáljuk a bajt, ami azzal párosul, hogy állandóan a nyugattal hasonlitjuk össze magunkat, holott ez még 50 évig nem lesz mérce!