Mi folyik a Festetics kastélyban?

PDF változatOldal küldése ismerősnekNyomtatóbarát változat

Meg kérek mindenkit,hogy ide olyanok írjanak akik minden tudnak bizonyítani!

Én kezdem!

Hogyan lehet az,hogy egy középvezető simán csal a jelenléti ívekkel-ezzel együtt adó és TB csalást követ el,és semmi retorzióban nem részesül?

Miért lehet ez?

Munkaügyi

Munkaügyi Szaktanácsadó

Tisztelt Kérdező!
Készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás esetén a teljes munkaidő napi 8 óráról 12 órára emelhető, azzal, hogy a ténylegesen munkával töltött napi munkaidő 24 óránál több nem lehet.

Készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás esetén - többek között - azért lehet 24 órára beosztani a munkavállalót, mert a munkaidő 1/3-át lényegében pihenéssel töltheti, nem kell effektíven munkát végezni, mint pl. annak aki szalag mellett áll egy üzemben. Ilyen esetben a foglalkoztatónak kell biztosítani a pihenés tárgyi feltételeit, melyek a munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában ágyat, tv-t, rádiót, külön helyiséget jelentenek.

Az egy más kérdés, hogy 5 éves munkaügyi ellenőrzési tapasztalattal én azt mondom, hogy az a munkakör, ahol óránként kell járőrözni nem készenléti jellegű munkakör... :(

Egyszer valaki valamikor nagyon sokat fog fizetni!

napi 24 óra...

A munkaidő napi 24 óránál több nem lehet???
:-)
Megvan a megoldás: egy órával előbb kell felkelni és már meg is van a 25 óra...

Készenléti jellegű

Készenléti jellegű munkakörök szabályai

dr.Kovács Szabolcs

A készenléti jellegű munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaidejére és ezen keresztül munkabérére – a felek megállapodása esetén – számos, az általánostól eltérő szabály alkalmazható. Az alábbiakban ezeket ismertetjük röviden, valamint a készenléti jellegű munkakör és a készenlét, mint önálló jogintézmény közötti különbséget mutatjuk be.

Az Mt. szabályai alapján készenléti jellegű a munkakör, ha

a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Azaz, akár az első, akár a második feltétel teljesülése esetén a munkakör készenléti jellegűnek minősíthető. A munkaköri feladatok jellege alapján történő minősítés során figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott munkáltatónál ellátott tényleges feladatokból kell minden esetben kiindulni. Ennek megfelelően kimondhatjuk például, hogy a karbantartó munkakör általában minősíthető készenléti jellegűnek, hiszen a feladat jellegéből adódik, hogy a munkavállaló várja a munkaeszközökben bekövetkező hibát és csak annak bekövetkezésekor végez munkát. Ilyen esetben a munkakör minősülhet készenléti jellegűnek. Ugyanakkor, ha a munkaszervezés és a technológia lehetővé teszi azt, hogy a karbantartás előre tervezhető legyen és a munkavállaló munkaidejét kitölti a tervezett karbantartások folyamatos elvégzése (például a repülőgépek karbantartása esetében), akkor a munkakör sem minősíthető készenléti jellegűnek.

A második feltétel alapján – alacsonyabb igénybevétel – minősíti a munkáltató készenléti jellegűnek például a biztonsági őr munkakörét. Ilyenkor a munkavállaló a munkaidő alatt folyamatosan munkát végez, hiszen a vagyonvédelmi feladatok ellátása érdekében a figyelmét fenn kell tartania, de ez lényegesen kevésbé megterhelő, mint például a fizikai tevékenységgel járó munkavégzés.

A készenléti jellegből adódóan a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak hosszabb teljes munkaidőben. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak a munkaszerződésében szereplő alapbéréért (adott esetben a minimálbérért is) nem napi 8, hanem legfeljebb napi 12, heti 60 óra munkavégzést kell teljesítenie.

Ezen túlmenően a munkaidő-beosztás szabályaitól is eltérhetnek a felek megállapodásukban, és a munkavállaló napi beosztás szerinti munkaidejét legfeljebb 24 órára, míg heti beosztás szerinti munkaidejét 72 órára emelhetik fel. Ez utóbbi megállapodást azonban a munkavállaló a munkaidőkeret végére 15 napos felmondási idővel önállóan is felmondhatja, és emiatt a munkáltató nem jogosult a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére.

Az általános szabályoktól a munkavállaló javára tér el a szabályozás, amikor kimondja, hogy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi, és a vasárnapra történő beosztás esetén a munkavállaló a megelőző szombaton rendes munkaidőben nem osztható be.

A készenléti jellegű munkakört meg kell különböztetnünk a készenléttől. Ez utóbbi ugyanis a munkavállaló rendes munkaidőn túli rendelkezésre állását jelenti a munkavállaló által megválasztott helyen. A két intézményben közös, hogy nem feltétlenül jár együtt tényleges munkavégzéssel, azonban míg a készenléti jellegű munkakörben a munkavállaló rendes munkaidőben végez munkát, addig készenlét esetén a munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzést jelent az annak megfelelő díjazásért.

Csak azért,hogy ennek is legyen mentése..
Nehogy azt mondják akire tartozik,hogy nem lett szólva..

Nagyon kíváncsi leszek

Nagyon kíváncsi leszek arra,hogy most mernek beszélni a dolgozók,vagy csak a szájuk nagy és csak egymás között mernek panaszkodni!
Itt és most meglehet tenni az észrevételeket!

Vajon kinek a dolga lenne

Vajon kinek a dolga lenne ezt ellenőrizni?
Hogyan lehet az,hogy 2 hónapig fizettek és senkinek nem tűnt fel a csalás?

Tartalom átvétel Tartalom átvétel