A keszthelyi kórházban 8-9 %-kal több beteget látnak el április óta. Kertész Márta beszámolt arról, hogy a fekvőbeteg-ellátás esetében kétmillió forinttal kapnak kevesebb támogatást havonta. Nem csupán ez az összeg hiányzik, hanem a megemelkedett áfa, a közüzemi díjak költsége, a megnövekedett betegforgalom anyag- és egyéb kiadásainak fedezete sincs meg.

Csak egy példa: a dologi kiadások havonta elérik a 60 millió forintot. A turistaszezon nemrég indult be, ezért még több betegre számít a kórház vezetése, ez pedig még több kiadással jár.
A nyári munkaszervezés folyamatos a keszthelyi kórházban. Dr. Kvarda Attila elmondta, jelenleg azzal szembesülhetnek a betegek, hogy várni kell egy-egy orvosra, de a rizikófelmérést elvégzik a nővérek, az első lépéseket elvégzik a munkatársak, és rögtön kiderül, lehet-e várni, vagy azonnali beavatkozás szükséges. Lehet ütemezni a betegforgalmat, ellátatlanságnak nem szabad előfordulnia – hangsúlyozta a főigazgató.
Optimális betegellátási tevékenységre törekednek, szűkítést, bizonyos ellátások megszüntetését vagy létszámcsökkentést nem terveznek az intézményben.

Nem tudja tartani idei költségvetését a legtöbb egészségügyi intézmény, mert drasztikusan megváltoztak a feltételek. Alulfinanszírozottság jellemzi a keszthelyi kórházat is, vagyis nincs mindenre pénz. Dr. Kvarda Attilát, az intézmény főigazgatóját és Kertész Márta gazdasági igazgatót kérdeztük a jelenlegi helyzetről, az új finanszírozási rendről és a jövőről. Az április végén kinevezett főigazgató az egészségügyben zajló napi változások miatt nincs könnyű helyzetben.

A korábbinál kevesebb pénzből gazdálkodhatnak a kórházak a nemrég bevezetett új finanszírozási rendszer következtében. Eltűnt a teljesítményvolumen-korlát, helyette azonban jött egy egészen új elem. Kertész Márta gazdasági igazgató lapunknak elmondta, hogy a bázisteljesítmény 70 százaléka kerül elszámolásra, teljes finanszírozásra, az e feletti teljesítést pedig lebegtetett pontszámértékkel fizetik ki. Ehhez azonban az összes kórház havi teljesítményét veszik alapul, és a rendelkezésre álló pénzt osztják el. A nehézséget az okozza, hogy a jellemző arány a legtöbb intézmény esetében nem 30, hanem ennél több, 40-42 százalék – számolgat a gazdasági vezető. A szaktárca – a megnövekedett teljesítésjelentés miatt – a 110 százalék felett teljesítő kórházak szigorú ellenőrzését rendelte el.
Az Egészségügyi Minisztérium adatokkal vette fel a harcot a panaszkodó kórházakkal, amelyeknek folyamatosan azt kommunikálja, hogy az intézmények finanszírozása tavalyhoz képest emelkedett. A Magyar Orvosi Kamara szerint az egészségügyi tárca által bejelentett finanszírozási összegekkel nem lehet üzemeltetni a kórházakat – közölte Éger István, a kamara elnöke.

Az újabb kormányzati forráskivonás hatására komoly veszélybe kerül az egész magyar betegellátó rendszer, így a keszthelyi kórház is – mondta Ruzsics Ferenc polgármester. – Általánosságban elmondható, hogy a kórházak működésének finanszírozását teljes egészében az Országos Egészségpénztárnak kellene biztosítania, és nem szabadna, hogy a működési költségeket a települési önkormányzatoknak kelljen kiegészíteniük, ahogy arra Keszthely is kényszerül. 2009-es költségvetésében a város a kórháznak nyújtandó, csaknem 200 millió forintos támogatással számolt. Kezdeményeztem az ellátási körzet településeinek részvételét a finanszírozásban, ám a szűkös önkormányzati keretek nehezen teszik lehetővé a támogatást, még ha a szándék meglenne is a környező települések testületeiben – tette hozzá a polgármester. – Elmondható, hogy a kórház vezetése dr. Kvarda Attilával a pályázatában is ismertetett szakmai program szerint dolgozik, szoros együttműködésben a várossal, a finanszírozási problémák megoldásán. Nemrég megalakult az egészségügyi és szociális munkacsoport, amelynek Kvarda Attila is tagja, több más intézményvezetővel, képviselővel és hivatali dolgozóval. A szervezet működésével támogatja az eredményes pályázati forrásszerzést, valamint segíti a város egészségügyi és szociális intézményeinek közös munkáját – közölte a polgármester.