A hagyományokhoz híven húsvét hétfőjén indult Tihanyból és Fonyódról az a zarándoklat, melynek végső állomása Csíksomlyó, a pünkösdi csíksomlyói búcsún való részvétel.
A zarándoklatba három évvel ezelőtt Keszthely is bekapcsolódott, így a tihanyi és fonyódi zarándokokat nemrégiben a Keszthelyi Nemzeti Kör is fogadta. A zarándokok. a református templom gyülekezeti termében nyújtották át az általuk hozott, életfát jelképező zászlót a nemzeti kör képviselőinek, akik azt Csesztregre viszik tovább és adják át az őket már váró ottani zarándokoknak.
A csíksomlyói zarándokok hazánk területén szív alakban, 30-40 kilométeres zarándokutat járnak be, az út végén, Pünsködkor csatlakoznak az erdélyi búcsújárókhoz.
Csíksomlyó ma is s a múltban is a magyarság számára azt a helyet jelentette, ahol a kereszténység és a magyarság legszervesebben összekapcsolódik. A csíksomlyói pünkösdi nagymisén többszázezer zarándok gyűlik össze Erdélyből, az egész Kárpát-medencéből és Csángóföldről, immár sokszáz éve mindig.
Az okiratok tanúsága szerint IV. Jenő pápa 1444. február 2-án teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik a ferences atyák csíksomlyói Mária templomának építkezésében segítenek. Tehát maga az ősi Mária-tisztelet és a hatalmas méretű kegyszobor még régebbi időből való. Tény, hogy Csík, Háromszék, Udvarhely és Marostorda vármegyék vidéke rendszeresen tiszteleg, ősidők óta a csíksomlyói Boldogasszony előtt, s amióta a magyarság számára is engedélyezetté vált, hazánk hívőinek százezrei zarándokolnak el minden évben a csíksomlyói búcsúra.