Cifrarákot fogtak a Balatonban - terjeszti a rákpestist!

PDF változatOldal küldése ismerősnekNyomtatóbarát változat

Cifrarákot fogtak a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. halászai a siófoki kikötőben, mint írják, ez rossz hír, hiszen úgy tűnik, egy újabb betolakodó fajjal bővül a tó élővilága.

Ez a hazai tízlábú rákjainkra hasonlító ízeltlábú már hosszabb ideje bekerül Észak Amerikából Európa vizeibe. Két évtizede a Duna budapesti szakaszán is megtalálható, a közelmúltban pedig kimutatták a Sió csatornából is. Egy elhullott egyedet már találtak a Balaton parton. Most viszont itt vannak az élő példányok. Ennek a fajnak a terjedésében az a veszélyes, hogy rá nem hat komolyabban a rákpestis, viszont hordozója lehet a betegségnek, amely egész őshonos rákpopulációk kipusztítására is képes.

Forrás: www.balatonihal.hu

erősen pusztul

a pontyállomány. +-5 kg os dögökkel van tele a Balaton erről sem írnak.

halpusztulásról...

Sajnos a Balaton ökológiai állapotával kapcsolatos elõrejelzéseim folyamatosan beteljesednek, pedig az idõjárás - szerencsére - mindent "elkövetett" a katasztrófa elkerülésére.

(az áttekinthetõség kedvéért a továbbiakban
az "a" pontokban a Balatonért felelõs kormánybiztos nyilatkozatai, tervei;
a "b" pontokban a konkrét tények, helyzetek;
a "c" pontokban korábbi elõrejelzéseim, illetve jelenlegi véleményem kerülnek rögzítésre).

1. Vízminõség
a) Nemcsók úr nyilatkozatában azt állította, hogy 10-12 éve nem volt ilyen kiváló vízminõség, hiszen a klorofill-a tartalom alacsony, a víz tiszta, paraméterei folyamatosan javulnak. (pl. Magyar Hírlap 1995. 07 .08.) Az elérendõ célnak a délbajor, alpesi tavak vizének tisztaságát tûzte ki.
(Népszabadság 1995. 05. 30.; Népszava 1995. 05. 31.)
b) A klorofill-a koncentráció kezdetben - részben az idõjárási viszonyok miatt - alacsonyabb volt, mint a tavalyi érték, ezért a víz átlátszósága jobb volt, de a vízminõség nem. A beköszöntõ melegre a víz trofitási állapota (nitrogén-, foszfor tartalom stb ) miatt azonnal nagyfokú algatermelõdés indult meg, amely mára a vélt tiszta vizet átlátszatlanná tette.
c) Mint azt egyik kutatónk - Dr. Felföldy Lajos - minden vízügyi szakember által alapmõnek tekintett könyvében rögzíti, a víz minõségét négy alapjellemzõje határozza meg (halobitás, trofitás, szaprobitás, toxicitás); a klorofill-a tartalom csak egy idõjárástól függõ tüneti paraméter.
Mint az a KTM egyik kiadványában (Balaton - KTM tájékoztató füzetek 1994/3.), a valósággal összecsengõen ismerteti a Balaton speciális tulajdonságait, amely kizárja egy lényegileg más, mélyvizû tóval való hasonlatosságát.

2. A halpusztulás

a) Nemcsók úr nyilatkozatában lehetségesnek tartotta, hogy lesz halpusztulás.
A bekövetkezett angolnapusztulás okaként mérgezésre gyanakszik. (Magyar Nemzet 1995. 07. 25.)
b) Eddig (1995. július 31.) 11,5 tonna angolna és néhány busa pusztulása kapott nyilvánosságot.
c) Elõre jeleztem a halpusztulás tényét, helyét és terjedési irányát. A hûvös, csapadékos idõben is szórványos, nem fajspecifikus halpusztulás volt. Az elsõ egybefüggõ 10 napos kánikulára folyamatos, jelentõs méretû angolnapusztulás következett be. Azóta megkezdõdött a Keleti-medencében és a déli parton a busa és a keszeg elhullása is.
A legyengült halaknál fellépõ kórokozó elszaporodás (különbözõ mételyek, fonálférgek stb.) a jelenségnek nem oka, hanem következménye.
Mérgezés nem lehetett:
- Egyenlõre csak elméletileg létezhet olyan szelektív méreg - ennek már csak becsült horribilis ára is kizárja a Balatonba való öntözésének veszélyét -, amely csak az angolnákat pusztítja, a többi állatra és az emberre (pl. fürdõzõk) viszont veszélytelen. (Ezt támasztja alá Pénzes Bethen úr 1995. augusztus 2-án a Magyar Nemzetben megjelent cikke, mely szintén érdemben, szakmailag megalapozva cáfolja Nemcsók úr pl. aznapi Népszabadságban megjelent nyilatkozatát.
- A halpusztulás tér- és idõbeli lefolyása és kiterjedése (az áramlási viszonyok ismeretében) kizár minden pontszerû mérgezésre vonatkozó hipotézist. Ugyanis a halak a tó belsejében pusztultak és a hullámzás sodorta a tetemeket a partokhoz.
- Szúnyogirtás nem csak az angolnapusztulás területén és környezetében volt, ezért arra a kérdésre semmiképpen nem tudunk választ kapni, hogy a Balaton más régiójában a permetezõszer és szúnyogirtószer miért nem okozott halpusztulást, holott ott is esett az esõ és ott is be kellett volna mosnia a tóba.

3. A szúnyogirtás
a) Szükségesnek tartották a rajzó árvaszúnyogok permetezését, irtását. (Népszabadság 1995. 07. 13.)
b) Az árvaszúnyogok jelentõs tömegei pusztultak el, helyüket a gyötrõ szúnyog foglalta el.
c) Az árvaszúnyogok pusztítása kapkodó, értelmetlen lépés volt. Az árvaszúnyogok a tó egyik legfontosabb - ingyenes - foszfor eltávolítói. Az árvaszúnyog lárva állapotában a fenék üledékben lerakódott foszfort a táplálkozás során felveszi, kifejlett szúnyogként testébe építve magával viszi. Kirepülésükkel és a parton való elpusztulásukkal évente több tonna foszforral lesz kevesebb a tóban, amely most bennmaradt. (Ezirányú alapméréseket kutatónk dr. Dévai György professzor úr, a Debreceni Tudományegyetem Ökológiai Tanszékén végezte). Az árvaszúnyog lárva a tó ökoszisztémájában jelentõs szerepet tölt be, többek között õ képezi az angolna egyik legfontosabb táplálékát.
A turisták komfortérzetét sem növelte az árvaszúnyogok helyét elfoglaló vérszívó gyötrõszúnyogok megjelenése (az árvaszúnyog nem csíp).
Új fajok (bacilusok, fonálférgek) betelepítésével történõ biológiainak elkeresztelt árvaszúnyogirtás végzetes lehet a tó ingatag ökológiai egyensúlyára, különösen mivel így az egyik legnagyobb foszforeltávolítót irtjuk, nem is beszélve ennek irdatlan anyagi vonzatairól, továbbá, hogy ilyen nagy területre a megfelelõ metodika még ki sincs dolgozva.

4. Fenékkotrás
a) Folytatni kívánja a Keszthelyi öbölben a fenékkotrást, új elemként a zagy (a kikotort fenék üledék) elhelyezését az északi part karsztvidékében kívánta megoldani. (Népszava 1995. 05. 31.)
b) A Keszthelyi öbölben a lepelkotrás üledék felzavaró hatására nagymértékben megnõtt a víz eutrofizációja és kisérõjelenségként kagylópusztulás lépett fel.
c) A Keszthelyi öböl fenékkotrása ellen minden elképzelhetõ fórumon felszólaltam. Továbbá felszólalt a fenékkotrás értelmetlen, sõt káros volta miatt kutatónk, Dr. Woynárovich Elek professzor úr, világhírõ FAO szakértõ is. (Magyar Nemzet 1995. 06. 24.)
Mindezek ellenére a kotrás folyamatosan tart. A zagyot a balatongyöröki, még megmaradt nádasban helyezik el. Ez a nád további pusztulását, valamint az iszap tóba való viszszajutását okozza.
Az az elképzelés, miszerint az Északi part karsztjába és dolomitjába lehetne a zagyot elhelyezni, alapvetõen hibás. Az elhelyezés kettõs hatása lenne: a bakonyi karszt ivóvízbázis közvetlen, a Hévizi-tó közvetett károsítása (a karsztproblematikába már Hévíz-Nyirád ügy kapcsán közvetlen kormányzati beavatkozás volt szükséges).

5. Nádasok
a) A Kormánybiztos meg kívánja akadályozni a nádasok pusztulását. Ennek megoldására több millió forintért programokat kíván kidolgoztatni. (Népszabdság 1995. 06. 10.)
b) A tó jelenlegi folyamatait ismerõ szakember tudja, hogy a nádasok nemcsak pusztulnak, hanem adott helyeken jelenleg is szaporodnak.
c) A nád telepítésre kidolgozott eljárás létezik. Két kutatónk Dr. Tóth László és a márt említett dr. Felföldy Lajos urak több évtizedes kutató munkájuk eredményeként. Eddig meg nem oldott részproblémára magam is fejlesztettem ki megoldást. A nádtelepítésnek meghatározott idõpontjai vannak, melyeket a tó mindenkori aktuális komplex állapota határoz meg, az ezenkívül történõ nádtelepítés csak a telepítõanyag berohadását okozza, ami azonkívül, hogy feleslegesen kidobott pénz, vízbe kerülõ tápanyagaival csak tovább szennyezi a tavat. (Ahol az életerõs, meggyökerezett nádas pusztul, ott elképzelhetetlen, hogy a fiatal, meg nem gyökerezett új telepítés életben marad. Tehát ilyen helyen a körülmények az adott pillanatban a nádas számára nem megfelelõek. Meg kell várnunk, amíg e helyeken a vízminõség és az ökológiai rendszer egyéb paraméterei lehetõvé teszik, sõt elõsegítik a nádas visszatelepítését. Ekkor van az alkalmas idõpont a nádasok rekultivációjára, hisz ekkor az új telepítés lényegesen kisebb anyagi vonzatok mellett megmaradhat, illetve szaporodhat.)

6. Kis-Balaton
a) Nemcsók úr úgy nyilatkozott, hogy a Kis-Balatoni Vízvédelmi Rendszer II. ütemét kívánja megvalósítani. (Magyar Hírlap 1995. 05. 23.)
b) Mint azt több egymástól független szakértõi csoport kimérte, a jelenlegi és a befejezendõ kis-balatoni rendszernek nem tápanyag visszatartó, hanem tápanyag bejuttató (foszfor, nitrogén) szerepe van. Szemmel látható - szakértõi vizsgálat nélkül is - egyszerû szemrevételezéssel a Zala fenékpusztai szelvényében a vízben oldott magas tápanyag tartalmú, fekete, humusz eredetû szennyezettsége. Holott feljebb, Zalaapátinál, még csak homokot sodor magával a folyó.
c) A vízügyileg jól, de ökológiailag rosszul tervezett rendszer megfordította azt az évezredes folyamatot, melyben a Zala a Kis-Balaton területén tápanyagait és szennyezõdéseit lerakva tisztán ömlött a Balatonba. Jelenleg az így kialakult, helyenként 13 m vastagságú humusz réteget a kis-balatoni vízvédelmi rendszerben a Zala feloldja, és a keszthelyi öbölbe szállítja. Még szerencse, hogy az eddig megépített mûtárgyak egy helyes kialakítás során részben, illetve ideiglenesen felhasználhatók. Rosszul megtervezett és mûködtetett KBVR minden évben "sikeresen" elpusztítja a Kis-Balaton területére ívni felúszó halakat, és az azokat elfogyasztó, többnyire védett madarak butulizmusban kimúlnak.
Fenti jelenségek ellen többször felszólalva, levelezve semmilyen eredményt nem lehet elérni, holott a Zala adja a Balaton víz utánpótlásának 43%-t, így az õ megtisztítása központi probléma. Az I. tározóban nyáron felmelegedõ sekély víztömegben anaerobitásra utaló jeleket nem tapasztalt eddig senki. Így az eleveniszapos szennyvíztisztítókban használatos levegõztetés széleskörû alkalmazása felesleges és nagyon költséges. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen módszerek alkalmazásával létrejött magas baktériumtartalmú iszap veszélyes hulladéknak minõsül.
7. Berkek (az õsi Kis-Balatonhoz hasonlatos flórájú, faunájú és funkciójú élet-közösségek melyek a Balatonba ömlõ vízfolyások nagy részénél kialakultak; mára csatornákkal szabdaltak és a Balatonba fekete, humusszal, tápanyagokkal telt vizet szállítanak)
a) A berkekkel kapcsolatos kormánybiztosi teendõkrõl sem nyilatkozat, sem terv nem került nyilvánosságra.
b) A berkeken keresztül folyó vizek összhozama nagyságrendjében megközelíti a Zaláét, így ezek megoldása ugyanolyan létfontosságú a Balaton szempontjából, mint a Kis-Balatoni Vízvédelmi Rendszer helyes mûködtetése. Jelenleg a déli part berkeibõl kikerülõ (Nagyberek, Ordacsehi-berek, stb.) barnásfekete gusztustalan színû, magas szerves- és tápanyagtartalmú víz a parttal párhuzamos áramlások miatt a déli part litorális övében szétterül, mely a fürdõzõkben undort kelt, a benne oldott anyagok az alga és bakteriális tevékenységet fokozzák.
c) A déli part berkei nagy mértékben befolyásolják a parti öv és ezen keresztül a tó egészének vízminõségét. A geomorfológiai, ökológiai és településszerkezeti eltérések miatt minden egyes berek más-más egymástól lényegileg különbözõ problémákat és megoldásokat vonz, ezek egymással való felcserélése végzetes ökológiai következményekkel jár. Mint arra a programomban is felhívtam a figyelmet az M7-es tervezett, a berkeken végigvezetett útvonala önmagában képes a Balaton elpusztítására, szakembereink az új útvonal fõ vonalakban történõ kijelölését már elvégezték. Nemcsók úr ezirányú terveirõl nem nyilatkozott, vélhetõleg a komplex megoldások ismeretének hiányában tervek nem születtek.

8. Lídók
a) A kibetonozott partszakaszok elbontásával kívánja a fövenyes partot (lídót) kialakítani. (Népszabdság 1995. 06. 10.)
b) Amennyiben megbontjuk a nádasokkal nem védett, kibetonozott partszakaszt, akkor a tó természetes módon elhabolja (elmossa) azt. Ez rengeteg jogi (föld- és birtokvita, kártérítés, stb.), közlekedési (a partfal a déli vasút védelmére jött létre), stb. problémát vet fel.
c) A jogi partvonal biztosítása feltétlenül szükséges. Ennek határán lehet az arra alkalmas területeken a fövenyes partszakaszokat (lídókat) kialakítani. Ezen partszakaszoknak a tó öntisztulásában kiemelkedõ szerepe van. Kialakítására ismert módszerek léteznek.

9. Kutatás
a) Nemcsók úr nyilatkozatai szerint, hol kis létszámú hatékony stábbal (Népszava 1995. 05. 31.), hol széles, nemzetközi összefogással (Magyarország 1995. 07. 28.) szeretné összefogni a vonatkozó szakterületek tudományos életét. Jelenleg 13 tudományos fokozatra aspiráló fiatal kutató dolgozik vezetése alatt e témán, a szegedi Bay Zoltán Intézetben. (Magyarország 1995 .07. 28.)
b) Az eddigi koncepciót kidolgozó Tihanyi Limnológiai Intézeten és a kötelezõen résztveendõ kutatóhelyeken kívül más közremûködõrõl nem számolt be. (Magyar Nemzet 1995. 07 .27.)
Egyes hivatkozott nevek után az érintett nem szerepel közremûködõként (pl. Dr. Láng István professzor úr). (Népszava 1995. 05. 31.)
c) Pedig létezik Magyarországon az a világhírû tudós- és szakembergárda, akik évtizedekig tanulmányozták a Balatont és felbecsülhetetlen értékû szakmai tudásra tettek szert. Ezen kutatók - általuk ismert okból - programom mögé sorakoztak fel, rám bízva a szükséges koordinációs és menedzselési feladatokat.
Nemcsók úrnak a Kis-Balatonnal és a berkekkel kapcsolatban felajánlottam a segítségemet, amelyre különbözõ, egymásnak ellentmondó válaszokat kaptam. Vállalni tudtuk volna e feladatok elõfinanszírozását is a Balaton érdekében, de erre még csak reagálás sem történt.

10. A Balaton körüli állattenyésztés
a) Érthetetlen módon messze kiemelkedõ szerep és hangsúly helyezõdik a tókörnyéki állattartásra. Új fajták telepítése, pl. szürkemarha, kopasznyakú tyúk, pecsenyecsikó, mangalica. (Magyar Nemzet 1995. 07. 08.)
b) Az elmúlt két évtizedben nem kevés állami tehervállalással sikerült visszaszorítani a tókörnyéki állattenyésztést, annak jelentõs eutrofizáló hatása miatt.
c) A volt hígtrágyás és a tervezett "bio" eljárás között csupán a tápanyag bemosódási sebességében, nem annak mennyiségében van különbség. Ezért az állattartás minden módozata növeli a tóba jutó terhelést, vagyis nemhogy a terhelést csökkentené, hanem mindenképpen növeli. A Balaton környéke a bortermelésrõl, ezen belül a Káli-medence az ürmösbor (jó minõségû borból fõleg a környék karsztgyepein termett fûszernövényekkel ízesített, általában a mindenkori elit által fogyasztott Martinihez hasonló, annál testesebb, ízesebb ital) termelésérõl - és nem állattartásáról - volt híres. A kulturális termelési, stb. hagyományokat a térséghez ezer szállal kötõdve (Veszprém megyei születésû vagyok) nem(csak) a szakirodalomból ismerem. Nekem nem térkép e táj.
A kopasznyakú és a kendermagos tyúkok háztáji tartása nem valószínû, hogy magasszintû kormányzati beavatkozást igényel. Nagyüzemi tartása pedig nem biotenyésztés. Tartása így a vízminõség javításával nem hozható összefüggésbe, illetõleg azt csak ronthatja.
A mangalica közismerten zsírsertés, ezért szorult ki a termelésbõl. Nem valószínû, hogy az egészséges életmódot tükrözû fogyasztási szokások igénylik a mangalica újbóli tenyésztését, különös tekintettel arra, hogy biotenyésztésükhöz szükséges makkoltatást biztosító tölgyerdõk jelenleg a Balaton környéki flórában jelentõsen lecsökkentek. A kukorica alapú tenyésztés pedig nem tekinthetõ bioeljárásnak.
A pecsenyecsikó tenyésztéséhez fogalmilag hozzátartozó nagykiterjedésû, szilárd talajú, füves legelõk a Balaton környékén korlátozott számban találhatók. A lóhús fogyasztása a honfoglalás óta erõsen visszaesõben van.
A szürkemarha nagytömegû tenyésztése pl. Debrecen, Szeged környékén - az ottani környezeti feltételek miatt - rendelkezik tradícióval. A területen állattenyésztés a jellemzõ ökológiai adottságoknak (vizes, mocsaras, lápos, nádas, berkes; vagy karsztos, bazaltos, sziklás, gyér füvû, nagy lejtésszögû területek) megfelelõen vagy "korszerû" hígtrágyás, nagyüzemi, vagy saját szükségletre termelõ háztáji gazdálkodás keretein belül képzelhetõ el.
Az elõbbi a területrõl már - nagyon helyesen - számûzött, utóbbi pedig nem a Balatonnal kapcsolatos kormányzati beavatkozást igénylõ feladat.
Érthetetlen az a törekvés, hogy a milánói és német húsnagykereskedõkkel (Magyar Nemzet 1995. 07. 08.) kialakítandó jó kapcsolat, illetve a Zalahús Rt. (Világgazdaság 1995. 07. 25.) árualapjának biztosítása kiemelten szerepelne egy a Balaton megmentésére, vízminõségének javítására életre hívott funkciót betöltõ felelõs vezetõ elképzeléseiben.
Az esetlegesen megjelenõ mégoly intenzív ezirányú igények is kielégíthetõk lennének az ország más területein (pl. az Alföldön) - nehéz gazdasági helyzetben lévõ -, ilyen irányú tapasztalatokkal már bõven rendelkezõ állattartók útján.

11. Növénytermesztés
a) A hagyományos szõlõkultúra egy részét "biotermelésûvé" kívánja átalakítani. Ez rézgáliccal történõ permetezést jelentene. (Magyar Nemzet 1995. 07. 08.)
b) A mai permetezõszerek többsége ugyanúgy réztartalmú, mint a rézgálic, így a kettõ között lényegi különbség nincs. Az új szerek jobb tapadást biztosítanak a levélzeten, így kisebb mennyiség és ritkább felhasználás szükséges.
c) E területen a Földmûvelésügyi Minisztérium agrotechnikai törekvései érdemelnének támogatást. Ökológiai szemléletû elképzelései például a lejtésre való keresztirányú mûvelés (melyet a szõlõnél kellene alkalmazni), nagy térállású növények (kukorica, stb.) termelési feltételeinek meghatározása, stb. elképzelései egyszerre szolgálják a Balaton vízminõségének javítását és a növénytermesztés gazdasági érdekeit.

12. Idegenforgalom
a) Étteremláncot kíván létrehozni az általa támogatott "biotermékek" terjesztésére. (Magyar Nemzet 1995. 07. 08.)
b) A területen egybefüggû étteremlánc nincs, a vállalkozók jellemzõen 1-5 vendéglõt üzemeltetnek. Árualapjuk biztosítását és beszerzésüket maguk oldják meg.
c) Az idegenforgalom lényegesen összetettebb rendszer, mint néhány vendéglõ árualapjának biztosítása. Kutatók (pl. Dr. Lengyel Márton), gyakorlati szakemberek komoly munkája hozta létre a balatoni turizmus fejlesztési koncepcióját, mely komplex programom szerves része. Itt kívánom megjegyezni, hogy egy valódi komplex program minden egyes eleme pozitívan hat vissza az összes többire. Például az M7-es megfelelõ új vonalvezetése egyidejûleg kedvezõen hat a berkek tisztaságára, háttértelepülések elérhetõségére, az üdülõtelepek zaj- és környezeti ártalmának csökkentésére, a településszerkezet késõbbi bõvítésére, stb.

13. Összefoglalás
Fenti rövid, a teljesség igénye nélkül jelzett problémasor elemeinek száma, összetettsége is utal arra, hogy a Balaton vizének megmentése és környezetének fejlesztése rendkívül bonyolult, komplex és szerteágazó feladat. A sikeres megoldáshoz elengedhetetlen egy olyan megvalósítási program, amely a gazdasági, költségvetési, jogi, hatásköri szempontokra is figyelemmel felöleli a feladat ökológiai, infrastrukturális, idegenforgalmi, stb. összetevõit. Ennek kidolgozása, illetve naprakész fejlesztése természetesen összehangolt, különbözõ szakterületek jeles képviselõit összefogó csapatmunkában képzelhetõ el. Az elérendõ célok (pl. megfelelõ vízminõség) és az odavezetõ lépések nem megfelelõ kidolgozottsága csak kapkodó, az események után kullogó intézkedéseket és komolytalan nyilatkozatokat tesz lehetõvé (pl. kiváló vízminõség melletti angolnapusztulás, árvaszúnyogirtás, mérgezésre gyanakvás, illegális angolna betelepítési gyanúk, stb.) Ezen hiányosságokból adódik továbbá a különbözõ kérdések nem megfelelõ súllyal való kezelése, azok elsõdleges feladathoz való tisztázatlan viszonya miatt (pl. a szürkemarha és a vízminõség összefüggése). Naprakész információk hiánya okozza továbbá azt, hogy olyan lényegi jelenség, mint a tó keleti és nyugati felének eltérõ viselkedése, alapvetõen más ökológiai állapota már rég nem ott tart, hogy a Keleti-medence folyamatai idõkéséssel követik a Keszthelyi-öbölét. Ennek észrevétele már korábban mutatta volna az angolnapusztulás helyét, tényét és mértékét. Olyan nyilvánvaló, szemmel látható a helyi lakosok által is észlelt tünetekrõl van szó, melynek észre nem vétele, vagy figyelmen kívül hagyása alapvetõen tévútra vezethet minden hipotézist.
A tó eljutott abba az ökológiai stádiumba, hogy hétrõl-hétre, hónapról-hónapra változnak az alapvetõen szükséges azonnali lépések. Így pl. a Balaton kotrásának értelmetlenségét az állapotváltozások felváltották a Keleti-medence kotrásának szükségességével, az angolnapusztulás megelõzése céljából. Míg tavaly a tó elbírta volna a tisztított szennyvíz bevezetését, ma már muszáj azt a vízgyûjtõbõl kivezetni. Természetesen az ivóvíz ellátást az algatoxinnal veszélyeztetett Balaton-vízbõl egészségügyi, illetõleg vízháztartási okokból külsõ forrásból kell megoldani, stb. Az események a szakszerû komplex beavatkozás hiányában annyira felgyorsultak, hogy követõ jellegû, regisztráló mérések alapján történõ feladatmeghatározás és ezek elvégzése immáron a tó teljes elpusztulásának szükségtelen lekövetését jelenti. Tudományos szempontból rendkívül érdekes eredményeket felmutató tanulmányok megírásához biztosítana kutatási anyagot, de a vonatkozó kormányzati döntések ismeretében ez nem lehet cél. A felgyorsult eseményeket késve követõ hipotézisek alapján meghozott intézkedések végrehajtásuk idõpontjában már egy elmúlt helyzetrõl hozott helyes döntés káros következményeit jelentheti a jelen helyzetben (pl. az ezévi vízszintszabályzás).
Mivel a Balaton az ökológiai katasztrófa felé egyre gyorsuló ütemben száguld (melyet ugyan az idõjárás néha lassít, de meg nem akadályoz), az egyetlen megoldás az események egymásutániságával, azok kezelési módszereinek és a végsõ célhoz vezetõ lépések ismeretével rendelkezõ koncepció lehet. Ezért a kidolgozott fõirányokat tartalmazó, átfogó koncepcióm a rész- és háttérmunkák erõltetett felgyorsításával elkészült. A komplex feladatsor egy-egy területét európai, sõt nemzetközi hírû professzorok vállalták és megvalósításukra külföldi megbízásaikat is hajlandók félretenni, amennyiben a végrehajtásra menedzselésemmel kerül sor. Az ökológiai rendszer jelen állapota, az események láncszerû, laikus számára meglepõen gyors változásai (pl. "kiváló vízminõség melletti halpusztulás, vizisikló elhullás, mocsári növények megjelenése, stb.) már azt jelzik, hogy a tó megmentése csakis a már elkészült és többek között a kormányzati döntések céljait is maradéktalanul teljesítõ feladatsor szakszerû és végigvitt megvalósításával képzelhetõ el.

Nem kell a pánik!

Nem egy faj pusztult már ki az élővilágban, emberi beavatkozás nélkül! Ha ez a rák erősebb, imunisabb és szívósabb mint az eddigi őshonos rákfajok, akkor majd leváltja s helyébe kerül az élővilágban! Ez az evolució rendje! Ez akkor is működik, ha mi emberek hordjuk be a "nem feltéltlenül ideillő" fajokat! Igy volt ez Ausztráliában (nyulak, patkányok nem voltak), a Galapagos szigeteken (kecskék, patkány, róka) és így lesz itt is! A neandervölgyi is kipusztult. Nem kell sajnálni, ha a gyengébb fajt az erősebb felváltja!Svédországban gyakorlatilag teljesen kiszorítótta a Canadából behozott nagyobb tetsű ezüs mókus a helyi fajt! És?? Emlékezzünk csak! A Balatonban soha nem voltak angolnák, egészen addig amig be nem telepítettük ezeket! Amur sem volt a Balaton környéki folyókban és csatornákban!! S mi bajunk lett ebből? Semmi! Nem kell a pánikkeltés!

Ha csak tömény hülyeségre futja,

akkor inkább magadnak írd le, aztán annak mutogasd, aki vevő is rá.
Az amur kieszi a növényzetet, az angolna az őshonos fajok ikráit, a busa pedig állandó probléma a világ több természetes vizében.
A fehér busát eredetileg azért engedték a Balatonba, hogy a foszfortúlterhelés miatt elszaporodott algákat ritkítsák. A busák viszont a parányi rákocskákat is elfogyasztották, s több kárt okoztak, mint hasznot, vagyis az algásodást nemhogy csökkentették, hanem növelték.
Emellett gyakorlatilag lehalászhatatlan, kipusztíthatatlan.
Amnéziás lehetsz, hogy elfelejted az angolnapusztulást. Hát nagyon gusztusos volt és éppen csak annyi kárt okoztak, hogy vége lett a nyári szezonnak.
Az amuri kagyló már csak hab a tortán, korlátlanul szaporodik, tele vannak a strandok vele, a meleg (25 fokos) vízben pedig szeret elpusztulni.
Ez is nagyon "szép" látvány volt tavaly.

Ausztráliában a nyulak lerágtak mindent a földeken, a juhoknak nem maradt elegendő élelem.
Macquarie-szigeten (Ausztrália) szintén a nyulak okoztak természeti katasztrófát, a vegetáció totális lerágásával, pusztává változtatva a területet. Itt a királypingvinek látták kárát a dolognak.
Aztán mondhatnám a colorádó-bogarat, a gyapjas pillét, a spanyol csigát, mint tájidegen károkozókat.
No ez a csiga különösen gusztusos jószág, főleg mikor a fűnyíró szétfröccsenti, vagy mikor ősszel elárasztják a part menti kerékpárutakat, és ott vannak széttaposva ezerszám. Arról nem is beszélve, hogy ahol megjelenik a konyhakertekben, ott kieszik és lerág mindent.
De tudod mit: Ne zárjuk vissza a Sió-zsilipet (vasárnap óta úgyis nyitva van), hiszen lehetne a Balaton helyén golfpálya is.
Sőt! Csapoljuk le megint a Kis-Balatont, talán jó lesz rizsföldnek, elég vizenyős. Egyszer már ezzel ugyan kudarcot vallottak, de a mai technológiával biztos menne.
Szemeteljük tele az erdőket, a mai műanyagok egy része már úgyis lebomlik, úgy 500-1000 év múlva.
Szerinted ez így rendben van?
Mert ha igen, akkor a fejedben komoly bajok vannak.

Öcsém, de úgy kevered mint a főszakács!

Én messze nem vagyok híve a Sió kinyitásának, csak azért, hogy az elvtársak a déli parton száraz lábbal tudjanak közlekedni kertjükben! A Kis-Balaton lecsapolásának sem vagyok hive. (Hogy Te menyi hükyeséget tudsz összehordani) Magad is irod, hogy a 25 fokban úgy is elpusztul az amúri kagyló, tehát hiába hozta be valaki, egy jó nyár és eltünik! Pontosan erről beszéltem! Én az angolnának sem voltam a hive, de amint látod a Balaton, ha át is alalkult és megváltozott, de nem ment tönkre! Sokkal nagyobb baj a behordott ráknál, hogy pl. a Keszthely öblöt nem kotorják s nyakig ér már az iszap!! Ez baj, nem az idegen fajok behurcolása!
Te sajnos valamilyen agymosott szekta tagja lehetsz, mert itt egy szó nem volt pl. a szemetelésről vagy szennyézésről Ez ellen én is mindig tiltakozom ahol csak lehet és sokkal szigorúbban büntetném az ilyen kártokozókat! Egy élőlány azonban ha elpusztul, el is bomlik! Ez nem okoz kárt, legfeljebb kiszoritja az egyik a másikat!! Nerked miért nem mindegy, hogy barna vagy ezüst mókus ugrál a eredink fáin? Tök mindegy, hogy milyen rák van a Balatonban vagy a Zalában!

Azt meg ki nem szarja le, hogy döglött akármik úszkálnak a vizben? Túrista úgy sincs, mert nem akarják az iszapot dagasztani. Te meg közekedj csónakkal! Nálam nincsenek a kertben "hajléktalan csigák", mert időben kiírtom ezeket!

Nem tudom eldönteni,

hogy amit írtam azt azért nem érted mert nem akarod érteni, vagy azért nem érted, mert teljesen idióta vagy.
Bár mindegy is, egyik esetben sem tudok veled mit kezdeni.
Ha az angolna ellen állítólag tiltakozol, akkor egy idegen rákfaj az miért fér bele a te környezettudatos világodba?
Szerintem mindegy hogy egy kis darab szar vagy egy nagy darab szar van a levesedben.
Ott van és nem eszed meg.
Egyébként felőlem rakhatsz aligátorteknőst és krokodilt is az úszómedencédbe, azok nem fognak vitázni veled, hogy megegyenek-e vagy sem.
Igaza van mindenben az alattam szólónak -ami a megnyilvánulásidat és helyesírásodat illeti, abban különösen. Ez utóbbi tudod miért fontos?
Azért mert remekül leszűrhető belőle egy ember értelmi foka és intelligenciája.
Te eléggé hadilábon állsz ezekkel a dolgokkal.

A angolna

a Balcsiban van. Erre utalt! Régen nem volt, betelepitették, most van. És? Az tök mindegy, hogy egy egy valaki tiltakozik ez ellen vagy sem. A rák sem gond. A "helybeli" kipusztul, bevándorol az erösebb! A helyesirás meg marhaság! Móricz Zsigmondnak és Gárdonyinak, söt Einsteinnek is rossz volt a helyesirása! Lám mire vitték! A tartalom a fontos, amihez viszont sületlenül és amatörként fecsegsz bele! Sokkal nagyobb baj, hogy az elvtársaid kinyitoták ismét a Sió zsilipet! Valószinüleg annyit értenek a vizgazdálkodáshoz mint te!....!

Önbizalom az van...

Csak azt tudnám hogyan mered magad Einsteinhez, Gárdonyihoz, Móriczhoz hasonlítani?
Hol vagy te ezektől, mikor sem helyesen írni sem fogalmazni nem tudsz.
Ezen kívül annyira sötét vagy, hogy még azt sem tudod, Einstein többek között arról híres, hogy állítólag matekból bukott a középiskolában, de feltehetően ez is csak legenda.
A helyesírásáról nem szól a fáma, csakúgy ahogy Móricznál és Gárdonyinál sem.
Mellesleg Gárdonyi tanító volt, rossz helyesírással pedig sem akkor sem most nem lehetett senki.
Tartalmat, értelmet pedig kár keresni a hozzászólásaidban, mert egy felső tagozatosnak több esze van mint neked.
Szerintem olvass inkább Gárdonyit, Móriczot, nagyon szépen írnak, sokat lehet tanulni a műveikből.

Hát kikkoma!

Még egy érvet nem hoztál fel a témában, csak a nevelésedből fakadó személyeskedő és bárgyu hülyeségeket fröcskölöd szét! Persze a számozásodból adódó hátrányos szellemi képességet, nem rója itt fel neked senki, de akkor ne szólj belel inkább a dologba, ha még csak érintőlegesen sem tudod megközeliteni azt amiről írt a topic indítója! Ha még nem tünt fel, a rákról indult a téma!

Figyelj butuska, erről szól a dolog:

Ha nem sikerül követned a fajokról szóló expozékat, akkor valakivel
olvastassd fel, s talán egy felnőtt is van a közelben, aki elmagyarázza!
(Még jobb lenne, ha csak olvasgatnál és tanulnál, mert rád fér!)

te

nem tudom mióta élsz KÜLFÖLDÖN de ritka egy gyökér vagy.

mind helyesírásilag, mint egyébként.

miért nem írogatsz új kishazádban?

JA hogy ott is gyökérnek néznek? nem véletlen, kedves DECOR Attila.

eredink fáink? élőlány???? Ki akarja a Kis-Balatont lecsapolni de barom? Kártokozó? Az mit csinál? Kárt TOKOZ? Túrista? hosszú Ú? Eredink? erdeink helyett???

Inkább ne szólaljál meg, baszod... ekkora hülya nem sok van!!! Hogy szerinted teljesen mindegy milyen dögök úszkálnak a vízben????????????? vazzeg. decor attila mint a fehér elefánt: ritka, de nagy állat.

Böbike!

Miért nem a tartalmát nézed a dolgoknak! Nehéz érteni, mi? Olvasd el az előtte levő hozzászólást is! Hátha leesik a tantusz! Ja, és szólj a nevelőszüleidnek, hogy egy kis stilust vigyenek még bele a felnevelésedbe. Tudod, azért a butaság az nem bűn, csak kellemetlen lehet neked! Olvass néha pár könyvet, hátha javul a stilusod. (A könyv, az egy olyan, papirokból összeállított köteg amiben betűk vannak.) Ilyesmi:

Informáld magad, s ne beszélj itt butaságkat helyesírásról, mert nem ez a téma!

re Decor Attila....

én életemben sokkal több könyvet elolvastam, mint te, és még fogok is, a stílusom meg olyan, amilyet te megérdemelsz, szerintem foglalkozz azzal, amivel egyidős vagy...

A könyv,

az a papírokból összeállított köteg, amit te nem sokat olvashattál életedben, kedves deco, egyébként jobban beszélnéd a nyelvünket...
A helyesírásodról tényleg meg lehet ismerni, ezer közül is.
Ezzel tényleg befejeztem a veled való parttalan vitát.

Tartalom átvétel Tartalom átvétel