Elkészültek a birtok újjáépítési tervei

PDF változatOldal küldése ismerősnekNyomtatóbarát változat
Fenékpuszta

Elkészültek Fenékpuszta rekonstrukciós tervei, amelyeket a műemlékvédelmi hivatal is jóváhagyott; az egykori ménesbirtok és az ókori romkert 2,7 milliárd forintból megvalósuló újjáépítése a jövő év második felében kezdődhet el és várhatóan 2012-ben fejeződik be - mondta Czoma László, a Festetics Kastélymúzeum igazgatója az MTI érdeklődésére.

Tájékoztatása szerint a majorságot, amely a magyar lovas örökség része, 1,5 milliárd forint ráfordítással az eredeti állapotnak megfelelően állítják helyre.

A kétszintes kiskastélyban fogadó- és információs központot alakítanak ki, és ebben az épületben kap helyet a lovas múzeum, ahol a Festetics-ménes és a magyarországi lótenyésztés történetét mutatják be. Újjáépítik a kovácsműhelyt és a kocsiszínt, fedett lovardát üzemeltetnek majd, a turisták számára lovaglást, sétakocsikázást szerveznek - mutatott rá Czoma László, megjegyezve, hogy a távlati tervek között egy lóversenypálya megépítése is szerepel.

Az 50 hektáros majorság az 1700-as évek második felétől a II. világháború kitöréséig élte fénykorát. A 18. században a császári ház itt tenyésztett lipicai lovakat a bécsi Spanyol Lovasiskola számára. Az uradalom területén található klasszicista stílusú épületeket 1820 körül a Festetics család építtette, ez idő tájt vált híressé a Festeticsek ménese is: a lóversenyre tenyésztett angol telivérek Európa valamennyi lóversenypályáján jó eredménnyel futottak.

Az egykor fényűző gazdaság lassú pusztulása a második világháború után kezdődött el. A lóállások helyét ipari üzemek foglalták el, majd évtizedeken keresztül termelőszövetkezet gazdálkodott a területen. A cselédszobákat, a kocsiszínt és az egykori ököristállót átalakították komfortnélküli hajlékokká, amelyeket az 50-es évektől folyamatosan foglaltak el a bérlők. Jelenleg több mint százan élnek nyomorúságos körülmények között a majorságban: nincs gáz- és csatornahálózat, ivóvízhez csak a főtéri kúton tudnak hozzájutni - tette hozzá a múzeumigazgató.

Czoma László felidézte, hogy a majorságot 1992-ben 60 millió forintért vásárolta meg a kastélymúzeum. Mint megjegyezte, a felújítási munkák megkezdésének egyik akadálya, hogy 40 család - közülük 10 jogcím nélküli, jóhiszemű lakóként - él Fenékpusztán. A rekonstrukció megkezdése előtt a jogos bérlők lakásait kiváltják, számukra emberhez méltó körülményeket biztosítanak - hangsúlyozta az igazgató.

Tájékoztatása szerint a Festetics-uradalom rekonstrukciójával párhuzamosan megkezdődik a 25-30 hektáros ókori romkert feltárása és újjáépítése is.

A római korban Fenékpusztán át vezetett a legrövidebb út Aquincumtól Itáliáig, itt keresztezték egymást a provinciát átszelő - Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó - utak. A csomópont biztosítására veteránokat, kiszolgált katonákat telepítettek Keszthely területére, és a 4. században felépítették a római erődöt.

Az épületek közül ma már csak a diadalív, a háromhajós keresztény bazilika és az egykori magtár maradványai láthatók: az épületegyüttest 1,2 milliárd forint ráfordítással építik újjá - tette hozzá a múzeumigazgató.

Közlése szerint a major és a romkert újjáépítéshez szükséges 2,7 milliárd forintot több forrásból teremtik elő: pályázatot nyújtanak be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, a Regionális Operatív Programhoz és a Balaton Fejlesztési Tanácshoz is.

KesztHelyi képe

Fenékpuszta: ahol hajléktalanok laknak a kastélyban

A Keszthely melletti fenékpusztai cselédlakásokban, ahol apartmanokat szeretnének kialakítani, jelenleg 33 sanyarú sorsú család húzza meg magát. Meddig?

Keszthely

Magyarország legnagyobb műemlékegyüttese Keszthelyen található: a Festetics grófok által építtetett tíz nagyobb műemlék épületet s a hozzájuk tartozó számos egyéb ingatlant 1997. óta a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Kht. kezeli.

A közhasznú társaság 2004-ben kiérdemelte a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által odaítélt „Az év műemléki vagyonkezelője” címet. A Kht. azóta is folyamatosan fejleszti az ingatlanegyüttest, melynek legújabb része, a volt laktanyában kialakított Vadászati Múzeum és Vasúttörténeti Kiállítás a napokban nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A renováláshoz, átalakításhoz szükséges több mint 800 millió Forintot az Európa Terv keretében nyerte el Keszthely városa 2005-ben.

Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum Kht. igazgatója szerint a műemlékcsoport felújítási munkálatai még korántsem értek véget. Márciusban kezdődik egy másik régi honvédségi rész átalakítása, ahol két év múlva a kuvaiti Tareq Rajab Múzeum anyagát tartós letétként bemutató Iszlám Múzeum nyílik meg.

Fenékpuszta

A közhasznú társaság fejlesztéseket végez a komoly lovas hagyományokkal rendelkező Fenékpusztán is, ahol 2012-ig egy több mint 400 millió forintos beruházással kívánják feléleszteni a lovas kultúrát és turizmust.

Az egykor fogadóként működő kiskastély, valamint a ló- és ököristállók mellett a főúri család több tucat cselédlakást is kialakított Fenékpusztán. A második világháború óta az 55 hektáros földterület, a gazdasági épületek és a cselédlakások állami tulajdonban vannak. A fenékpusztai lakásokban a rendszerváltozás előtt az egykori cselédek leszármazottai, a zalavári téesz alkalmazottai, valamint az azóta már megszűnt lengyár munkásai laknak.

Az egykori uradalmat a zalavári téesztől 1994-ben vásárolta meg a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum. A földhivatal azonban csak használóként jegyezte be az új tulajdonost, arra hivatkozva, hogy az ingatlanegyüttes valójában állami tulajdonban van.

A cselédlakásokban azonban, ahol az apartmanok kerülnének kialakításra, jelenleg 33 sanyarú sorsú család húzza meg magát; a kht. a lakókat a korábban önkormányzati tulajdonban levő házakkal együtt „örökölte meg”.

A műemlékként nyilvántartott lakásokon a KÖH-határozat szerint már állagmegóvó munkálatokat kellett volna végezni. Czoma azonban elmondta, hogy nem kívánták a tető lebontásával ellehetetleníteni az ott lakók életét. A KÖH ezért elmarasztalta és bírság fizetésére kötelezte a közhasznú társaságot. Czoma szerint az épületek teljes felújításra szorulnak, így inkább szerződést kötött az ott lakókkal, hogy a munkálatok megkezdéséig továbbra is használhatják a lakásokat.

Név

A fenék puszta név, valóban egy FENEK nevü méntől ered?

Tartalom átvétel Tartalom átvétel